Tegnap elérkezettnek láttuk az időt, hogy az autó elektronikáján egy utolsó nagyjavítást csináljuk. Kezdetnek felfúrtam 6 lyukat a tetőcsomagtartóra, ide csavaroztam a reflektorokat. 4 lámpa néz előre fixen, 2 pedig hátra. A hátsók forgathatók, hogy ha kell oldalra munkafénynek is jók legyenek. A hidegben teljesen szétfagytam. Fél óra szerelés a tetőn, majd rohantam be, és melegtettem a lábujjaimat a konvektoron.
Miután a lámpák a helyükre kerültek, átgurultunk a szomszédba, ahol a szerelést folytattuk. Be kellett kábelezni az autót, hogy a lámpák kapjanak áramot. Kapcsolókat és reléket raktunk még be. Közben kibontottam a műszerfalat, mert volt néhány szénné égett kábel a számlap mögött. Ha már ki lett bontva a műszerfalat, kicseréltük a kiégett izzókat. Végre jut fény az üzemanyag szintjelzőjéhez! Eddíg éjszaka, menet közben csak zseblámpával lehetett a gázolaj szintjét ellenőrizni.
Egyébként a műszerfal mögül évtizedes retek került felszínre. A finom por úgy beleült a résekbe az évek alatt, hogy újabb évek kellenének a kipucolásához. A sűrűjét letöröltük, a többi por konstrukciós építőelem marad.
Még a refik irányzékát kell beállítani és szinte nappali fényben utazhatunk majd. Talán így csökkenthetjük a kecskelütés veszélyét, és levilloghatjuk a bozóttaxikat az útról :)
Felfúrtuk a CB antennát és bekötöttük a CB rádiót. A rádió bemérése várat még magára, de ebben, és a beszélőke megjavításában reméljük segítségünkre lesz a gyáli Polgárőrség és az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A CB rádiónkat ezúton is köszönük Takács Kornélnak és feleségének Takácsné Paréj Beátának!
Valamint a sok szerelést és segítséget köszönjük Csilla apukájának, Gyulának, és Prozlik Tibinek!
Utolsó kommentek